Repülőtéri vesztegetés: nem tett vallomást az elsőrendű vádlott

Repülőtéri vesztegetés: nem tett vallomást az elsőrendű vádlott
Megosztom
  •  
  •  
  •  

Egyelőre nem kívánt vallomást tenni a repülőtéri vesztegetési ügy elsőrendű vádlottja a Fővárosi Törvényszéken ma kezdődött büntetőperben.

Sziebert György az ügyészség szerint 2008-2009-ben a Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) jogi előadójaként, majd a BKV Zrt. jogi igazgatójaként követett el többszörösen minősülő vesztegetést, oly módon, hogy közreműködött a két nagyvállalat gazdasági érdekeit sértő, túlszámlázott megbízási szerződések megkötésében és ezért cserébe hozzávetőleg több tízmillió forintnyi kenőpénzt kapott.

A vádlott a cselekmények elkövetésekor alig 30 éves volt, eddig 10 hónapot töltött előzetes letartóztatásban és fél évet házi őrizetben, a vádiratban foglaltak bizonyítottsága esetén akár 10-12 év szabadságvesztés is kiszabható.

A szerdai tárgyaláson a fiatalember a bíró kérdésére azt mondta: akar részletes vallomást tenni, de erre még nem készült fel, időt kér. Mikor bűnösségéről kérdezte a tanács elnöke, Sziebert György akkor sem kívánt nyilatkozni.

A nyomozás során Sziebert György következetesen tagadta bűnösségét a különböző tényállási pontokkal kapcsolatban. Papp Gábor ügyvéd, az elsőrendű vádlott védője az MTI-nek szerdán a tárgyalást követően elmondta: csak néhány hete tudták meg az első tárgyalás időpontját, egy ilyen súlyú és bonyolultságú ügyben azonban időre van szükség a védekezésre való felkészüléshez, ezért kérték a bíróságtól a tárgyalás elnapolását. A bíróság a kérésnek eleget téve szerdán a vádirat ismertetését követően április végére napolta a tárgyalást.

Az egyik vádpont szerint Sziebert György a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, a másodrendű vádlott, Rényi-Vámos Krisztina jogi igazgató 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a BA Zrt. által a jogi feladatok elvégzéséért kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek.

Ezért a jogi igazgató a jogi előadó közreműködésével olyan ügyvédi irodák megbízásáról döntött, amelyek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét visszaadják.

A vád szerint pontosan meg nem határozható összegre, de többnyire a megbízási díj 5-10 százalékára tartott igényt a két megvádolt BA-dolgozó, de e mellett még gyakran az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét is megemelték a csúszópénz egy részével.

A két vádlott ezzel megszegte munkaszerződését és megsértette a cég gazdasági érdekeit. A kenőpénzt Sziebert György vette át az ügyvédektől és egy részét továbbadta Rényi-Vámos Krisztinának. Sziebert György a BA Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédekkel éreztette, hogy amennyiben nem hajlandóak a megbízási díj egy részét a számunkra visszafizetni, a jövőben nem, vagy csak kisebb mértékben fognak megbízásokat kapni. Az ügyészség több ügyvédet is megvádolt az eset kapcsán.

Egy másik vádpont szerint Sziebert György 2009 májusában már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és megállapodott Fuzik Zsolttal, a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, fog kapni a csúszópénzből.

                                                               Fuzik Zsolt

Sziebert György 2009 nyarán felvette a kapcsolatot egy kft. ügyvezetőjével, a szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió forint volt, melyből Sziebert György 11,8 millió forintra tartott igényt. Sziebert György sürgetésére Fuzik Zsolt visszadátumozva írta alá a teljesítési jegyzőkönyvet, annak ellenére, hogy a vállalkozási szerződésben foglaltakat a cég még csak részben teljesítette.

A nyomozó hatóság a kenőpénz átadásakor érte tetten Sziebert Györgyöt egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában 2009. december 4-én.

Ugyanaznap a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában az informatikai szerződés miatt. Fuzik Zsolt informatikai igazgató ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki és február 3-án fogták el, Szegeden. Sajtóhírek szerint Sziebert György az eljárás során többek között azzal védekezett, hogy a parkolóban átvett 12 millió forint csak egy baráti kölcsön volt.

Három éve Túros András, a nyomozást akkor végző Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) igazgatóhelyettese azt nyilatkozta az egyik napilapban, hogy “a feljelentő nem valamelyik pályázat vesztese volt, még csak közvetlenül nem is állt kapcsolatban a BA Zrt.-vel. Voltak ismerősei a repülőtéren, tőlük hallotta, hogy mi meg nem történik ott, és ezen annyira felháborodott, hogy a nevét is vállalva feljelentést tett nálunk”.

A nyomozóknak azért lettek gyanúsak a szerződések, mert a hasonló tartalmú korábbi megállapodásokhoz képest lényegesen nagyobb összegről szóltak, és a teljesítést követően soron kívül, szinte azonnal fizetni kellett.

A BA Zrt.-vel kapcsolatban több másik büntetőeljárás is indult például azért, mert Sziebert György és Rényi-Vámos Krisztina jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatokkal, szerződésmódosításokkal megtévesztette a cég vezetését a repülőtéri taxis szállítási szerződéssel kapcsolatban 2006 és 2010 között, így abban az időszakban a cégnek sok száz millió forintos kárt okoztak.

Ennek az eljárásnak az adatai szerint már a 2006-os taxipályázat elnyerése érdekében és később is több alkalommal megvesztegették a BA Zrt. önálló intézkedésre jogosult dolgozóit, hogy azok kötelezettségüket megszegve jogtalan haszonhoz juttassák a Veres István által irányított repülőtéri személyszállító társaságot.

forrás: Privátkopó / 2013.