Szolnokon alakult meg hazánk első taxiszövetkezete

Szolnokon alakult meg hazánk első taxiszövetkezete
Megosztom
  •  
  •  
  •  

Van taxi, nincs taxi. Ez volt a helyzet az 1970-es években a megyeszékhelyen. Persze abban az időben egészen más közlekedési viszonyok jellemezték az országot, nem volt annyi gépjármű, mint manapság. Ha az embernek sürgősen el kellett jutnia az orvosi ügyeletre, vagy a kórházba, netán bármely külterületre – ahová még busz sem járt –, bizony taxit kellett hívnia.

A taxikat túlnyomórészt a Volán Vállalat üzemeltette, úgyhogy eléggé kivételes helyzetben tevékenykedett. De közel sem uralkodtak „paradicsomi állapotok”! A munkavállalók változtatni szerettek volna rajta, ezért huszonegy dolgozó gondolt egy nagyot, elhagyták a Volánt, és új szervezeti formát kerestek.

1972 januárját írtunk, amikor a taxisok választása a szövetkezetre esett. Hogyan sikerült meggyőzniük a változtatásról az akkori megyét irányító pártvezetőséget? Muzeológus ismerősöm szerint a vállalkozás híre eljutott dr. Csanádi György fülébe. A nevével fémjelzett „közlekedéspolitikai koncepció” nem aratott osztatlan sikert, főleg a vasutasok körében nem, de ez ügyben kifejezetten pozitív szerepe volt.

Állítólag követendő példaként jellemezte a szolnokiak lépését, sőt mivel még mindig ő vezette a minisztériumot, intézkedett, hogy a szövetkezet megkapja működési engedélyét. Így történt, hogy a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium 1972. de­cember 18-án megadta az engedélyt a szövetkezet működéséhez. Hovatovább az 1973. február 25-i alakuló közgyűlést követően a pártbizottság, a tanács, valamint a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (KISZÖV) részéről delegáció jelent meg. A korabeli újságcikk csak Tóth Jánost, a megyei pártbizottság titkárát és Bordás Lászlót, a KISZÖV helyi elnökét említette meg, de megjelentek a megyei tanács és a városi tanács vezető tisztségviselői is.

Mivel szövetkezeti formában kezdték meg működésüket, a tagoknak részjegyet kellett váltaniuk, aminek értékét 3000 forintban állapították meg – ez akkor egyhavi fizetésnek felelt meg. A KISZÖV 800.000 forinttal támogatta az indulást. Az alakuló ülésen elnöknek Fejes Jánost választották. A gépkocsiparkot kezdetben tíz Volga és Warsava jelentette. 1973. augusztus 19-én bonyolították le az első fuvart. A szolnoki Kossuth téren ezután két taxiállomás is létrejött: az egyikben a Volán spirális jelzésű gépkocsijai, a másikban a SZÖVTAXI zöld-fehér kockás autói várták az utasokat.

A konkurencia megjelenésének az utasok látták hasznát. Udvariasabbak lettek a sofőrök! Ezután a nagyobb csomagokat, még a tévét is be lehetett pakolni az autókba, ami előtte elképzelhetetlen volt. Majd ez a világ is elmúlt. A rendszerváltás után röviddel a SZÖVTAXI is megszűnt. Létrehozásánál miért bábáskodott Csanádi? Muzeológus barátom szerint azt képzelte, az 1968-ban elindított és kifulladt „új gazdasági mechanizmus” – aminek egyik része volt a szocialista vállalatok hegemóniájának megtörése, és ezzel a versenyhelyzet kikényszerítése – talán megmentheti a szocializmusnak nevezett rendszert. Nem így történt, de legalább Szolnok egy közlekedéstörténeti kuriózummal gyarapodott.

Forrás: mnl.gov.hu