Nem válthatja ki a munkaviszonyt a KATA

Nem válthatja ki a munkaviszonyt a KATA
Megosztom
  •  
  •  
  •  

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) csak úgy maradhat az Európai Unió egyik legversenyképesebb adófajtája, ha azt egyetlen nagy cég sem használja a munkaviszony alternatívájaként. Az új szabályozás igazságosabb adóügyi helyzetet is teremt jövőre – mondta Izer Norbert a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

A kata debütálásának idején, 2013-ban a kormány a kedvező adófajtával a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat, így például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat segítette. A cél nem az volt, hogy a néhány cégnek nagy értékű, több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy az sem szerepelt soha a célok között, hogy azt a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják – emlékeztetett Izer Norbert.

Az adóhivatali nyilvántartás szerint 2019 végén a katások 40 százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt. Az adatszolgáltatásokból pedig az derült ki, hogy a húsz legnagyobb “katás foglalkoztató” összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki.

A tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét pedig jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot – részletezte Izer Norbert.

A nyilvántartási és az adatszolgáltatási adatokból ugyanaz a következtetés vonható le,

több nagy cég is rejtett munkavállalóként foglalkoztatja a kisadózókat.

Hogy milyen jelentős adóelőnyről van szó, az is mutatja, hogy 450 ezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 ezer forint, a tisztességes cégnek pedig mindez több mint 800 ezer forintjába kerül – hozott példát az államtitkár.

Az egyes ágazatokat képviselő érdekképviseleti szervektől számos megoldási javaslat érkezett. Többen szorgalmazták az adó mértékének a megemelését vagy például egyes ágazatok kizárását a kata köréből. Mivel

a kormány éppen a sok ügyféllel kapcsolatban álló kisvállalkozókat akarja továbbra is segíteni ezzel a kedvező adózási móddal, a koronavírus-válságban szóba sem jöhet az adóemelés, de az sem, hogy bizonyos szakmák képviselőit teljesen kizárja a kormány a katából – jelentette ki Izer Norbert.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata a hárommilliós új szabályra egybeesett a kormányzati célkitűzésekkel. Az erről szóló módosítást az Országgyűlés többek között azért is szavazta meg, mert

a változások a katások jelentős többségét, több mint 300 ezer kisvállalkozást egyáltalán nem érintenek,

az adónem egyszerűsége megmarad és az adórendszer így igazságosabb lesz – emelte ki. Hozzátette, hogy a hárommilliós új szabály érint majd olyan szereplőket, amelyek csak egy-két helyre számláznak nagy összeget, és nyilvánvalóan nem munkaviszonyt leplez a szerződésük.

Ezek a gazdasági résztvevők teljesen más helyzetben vannak, és teljesen más kockázatot viselnek, mint a megannyi ügyféllel kapcsolatban lévő kisebb vállalkozások, ezért adóügyi helyzetük is más lesz jövőre.

A nagy értékű, évi hárommillió forintot meghaladó üzleti kapcsolatok adózása sávossá válik. A sok kis összegű megbízásra továbbra is a havi ötvenezer forintos adót kell alkalmazni, a kevés nagy értékűnél viszont a hárommillió feletti részre életbe lép a negyvenszázalékos kulcs – ismertette.

Ezzel az átalakítással a kata kétszintű adóvá válik, de csak azok a vállalkozások fognak a második, magasabb adózású kategóriába kerülni, amelyek abban a kedvező helyzetben vannak, hogy volt lehetőségük egy vagy néhány megbízóval olyan szerződét kötni, amely a garantált bérminimumnál is jelentősen magasabb havi bevételt biztosít – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a Pénzügyminisztérium számítása szerint legfeljebb néhány tízezer vállalkozást érinthet a hárommilliós szabály. Megjegyezte, hogy ha az ügyfélnek számlázott összeg egy-két millió forinttal lépi túl a hárommilliós határt, akkor még mindig a kata lehet a legnagyobb adómegtakarítást biztosító adófajta, ezért az érintettek legtöbbjének nem érdemes váltania. Kiemelte, hogy a kata egy választható, egyszerűsített adófajta, ezért ha esetleg valakinek már nem ez az adónem a legkedvezőbb, mert például magas költséghányaddal dolgozik, számos egyéb adózási mód közül választhat.

A tisztességes vállalkozók már most segítséget kaphatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, a revizorok ugyanis már megkezdték a nagy számban katásokat foglalkoztató cégek célzott és kiemelt ellenőrzését.

A statisztikai adatok nemcsak a változás szükségszerűségét, hanem azt is igazolják, hogy a kisvállalkozások körében továbbra is népszerű ez az adófajta. Míg idén július 21-én 409 ezer katást tartott nyilván az adóhivatal, addig tavaly ugyanilyenkor 353 ezret. Ráadásul júniusról júliusra, amikorra a jövő év változások ismertté váltak, az átlagot jelentősen meghaladó mértékben, mintegy 8 ezerrel nőtt a katások száma – ismertette.

A szabályváltoztatások utáni első tapasztalatokból az is látszik, hogy most már jellemzően a lakosságot ellátó, nap mint nap a piacról megélni kénytelen mikrovállalkozások jelentkeznek be a kata hatálya alá. Éppen az a vállalkozói kör, amelyet 2013 óta támogatni kíván a kormány az alacsony közteherrel és a rendkívül egyszerű adminisztrációval járó kedvező adófajtával – magyarázta Izer Norbert.

MTI