Egymillió magyar megélhetése a tét

Egymillió magyar megélhetése a tét
Megosztom
  •  
  •  
  •  

400 ezren dolgoznak a turizmusban, ami a családtagokkal együtt egymillió embert jelent. Mi lesz a magyar szállodákkal, a dolgozókkal, a családokkal, akiknek a turizmus jelentette a megélhetést? Hogyan lehet majd talpra állni 2020 után a fővárosban vagy vidéken? Hotelek és panziók a koronavírus árnyékában.

A nemzetközi utazási korlátozások miatt amúgy is gyenge lábakon álló szállodaipar a héten életbe lépett vírusellenes rendelkezések következtében még nagyobb baj felé sodródik. A korábbi évek konjunktúrája után Európában és Magyarországon a vírushelyzet egyik legnagyobb vesztese a turizmus-vendéglátás. Az új megszorítások Budapest mellett már a vidéki turistacélpontokat is nehéz helyzetbe hozzák.

A tavaszi korlátozások után áprilisban 97%-kal csökkent a szálláshelyek forgalma az előző évhez képest. A bevétel a tavalyi 42,9 milliárd forintról 1,2 milliárd forintra apadt. A nyitás után a vidéki turizmus (Balaton, wellness-szálláshelyek, apartmanok, magánházak) még profitált is a vírushelyzetből, hisz sokan nyáron a biztosabb belföldi nyaralást választották. A Magyar Turisztikai Ügynökség augusztusi közleménye szerint „2020 nyara az elmúlt évekhez képest történelmi számokkal vonul majd be a turisztikai ágazat emlékezetébe.

Soha nem látott csúcson a belföldi utazók száma, míg a zömében külföldieknek kitett fővárosi szálláshelyek továbbra is mélyrepülésben voltak.

A november 11. utáni – minimum – 30 napban nem csak a külföldi, de a belföldi turisták sem utazhatnak, csak üzleti vendégeket és oktatási-gazdasági célból érkezőket fogadhatnak a szállodák. Csider Gábort az egyik legnagyobb magyarországi online szállásfoglalási portál, a Szallasvadasz.hu ügyvezetőjét kérdeztük.

Milyen trendeket látott az első három negyedév forgalmában, és hogy látja az elkövetkező harminc napos megszorítás hatásait?

Az év elején még rekord évre számítottunk, a januári és februári forgalmunk 21%-kal haladta meg a tavalyit. A tavaszi leállás után viszonylag gyorsan újra indult az élet. Június még közel 40%-kal elmaradt a tavalyitól, de a július már 2% az augusztus pedig 9% növekedést hozott a tavalyi évhez képest. Nyáron nálunk tarolt a Balaton, a legnépszerűbb úti céljaink forgalom szerint Siófok, Balatonfüred, Hajdúszoboszló, Gyula, Zalakaros voltak.

A szeptemberi forgalom még erős volt, de már 11% csökkenés volt tapasztalható a tavalyihoz képest. Az utolsó negyedév pedig már a lezárás előtt is 40% mínuszt mutatott. Erre az időszakra a toplistánkon Zalakaros, Hajdúszoboszló, Eger, Esztergom és Hévíz szerepelt. November 1. után (de még a lezárás bejelentése előtt) már minimális volt az utazási kedv, az őszi foglalások között egyébként is rengeteg a last minute. Az ünnepi időszakoknál ez különösen látszik, máskor – a leginkább előre foglalt – karácsony/szilveszter már nyár végén teltházas a legtöbb helyen, most szeptemberben kezdtek csordogálni a foglalások. Sokan keresték a rugalmas feltételekkel foglalható csomagokat (kötbérmentesen lemondható, előre fizetés nélkül foglalható). A vendégek folyamatosan érdeklődnek a szállodák aktuális COVID szabályai iránt – ezekre külön blokkot hoztunk létre.

Mi a lezárások utáni tapasztalata?

A novemberi lezárás után, a tavaszi időszakhoz hasonlóan a szálláshelyek próbálják bent tartani a foglalásokat. Többen kedvezményeket ajánlanak azoknak a vendégeknek, akik nem a lemondást, hanem az átfoglalást választják. A bizonytalan helyzet miatt sokan még nem tudnak/akarnak új időpontot választani. A Szállásvadászon bevezettük ezért a dátum nélküli módosítást. Ez tulajdonképp egy – lemondás helyett – függőben tartott foglalás. A vendég ilyenkor nem kéri vissza a kifizetett előleget, ha volt ilyen, mi pedig folyamatosan informáljuk őt a szálláshely aktuális akcióiról, egészen az új foglalásáig.
Legtöbb partnerünk bizakodik a december 11-i nyitásban, és csak addig zárolták a kapacitásokat. Sokuk üzemszünetet jelentett be erre a hónapra, üzleti utazóik nincsenek. Sajnos vannak pesszimistábbak is, akik már csak az áprilisi visszatérésben gondolkodnak. Ők kivárnak, új foglalásokat – átmenetileg – nem vesznek fel, igaz még a bent lévő állomány visszamondását sem kezdték meg. Mi nagyon bízunk abban, hogy a járványhelyzet alakulása lehetővé teszi az újranyitást legalább az ünnepi időszakra. Több szállodának ez a túlélést jelentené.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) nem csak a kereskedelmi szálláshelyek, hanem az egyéb és magánszálláshelyekkel kiegészülő, teljes szolgáltatói szektor küld naponta adatot. Így az NTAK-ban már látható, hogy az idei nyár gyökeres változást hozott az utazási szokásokban, s a világjárvány által írt kottában még az is elképzelhető, hogy hosszú távon is a belföldi utazások fogják megmenteni az átrendeződő hazai szálláshelypiacot.”

A november 11. utáni – minimum – 30 napban nem csak a külföldi, de a belföldi turisták sem utazhatnak, csak üzleti vendégeket és oktatási-gazdasági célból érkezőket fogadhatnak a szállodák. Csider Gábort az egyik legnagyobb magyarországi online szállásfoglalási portál, a Szallasvadasz.hu ügyvezetőjét kérdeztük.

Milyen trendeket látott az első három negyedév forgalmában, és hogy látja az elkövetkező harminc napos megszorítás hatásait?

Az év elején még rekord évre számítottunk, a januári és februári forgalmunk 21%-kal haladta meg a tavalyit. A tavaszi leállás után viszonylag gyorsan újra indult az élet. Június még közel 40%-kal elmaradt a tavalyitól, de a július már 2% az augusztus pedig 9% növekedést hozott a tavalyi évhez képest. Nyáron nálunk tarolt a Balaton, a legnépszerűbb úti céljaink forgalom szerint Siófok, Balatonfüred, Hajdúszoboszló, Gyula, Zalakaros voltak.

A szeptemberi forgalom még erős volt, de már 11% csökkenés volt tapasztalható a tavalyihoz képest. Az utolsó negyedév pedig már a lezárás előtt is 40% mínuszt mutatott. Erre az időszakra a toplistánkon Zalakaros, Hajdúszoboszló, Eger, Esztergom és Hévíz szerepelt. November 1. után (de még a lezárás bejelentése előtt) már minimális volt az utazási kedv, az őszi foglalások között egyébként is rengeteg a last minute. Az ünnepi időszakoknál ez különösen látszik, máskor – a leginkább előre foglalt – karácsony/szilveszter már nyár végén teltházas a legtöbb helyen, most szeptemberben kezdtek csordogálni a foglalások. Sokan keresték a rugalmas feltételekkel foglalható csomagokat (kötbérmentesen lemondható, előre fizetés nélkül foglalható). A vendégek folyamatosan érdeklődnek a szállodák aktuális COVID szabályai iránt – ezekre külön blokkot hoztunk létre.

Mi a lezárások utáni tapasztalata?
A novemberi lezárás után, a tavaszi időszakhoz hasonlóan a szálláshelyek próbálják bent tartani a foglalásokat. Többen kedvezményeket ajánlanak azoknak a vendégeknek, akik nem a lemondást, hanem az átfoglalást választják. A bizonytalan helyzet miatt sokan még nem tudnak/akarnak új időpontot választani. A Szállásvadászon bevezettük ezért a dátum nélküli módosítást. Ez tulajdonképp egy – lemondás helyett – függőben tartott foglalás. A vendég ilyenkor nem kéri vissza a kifizetett előleget, ha volt ilyen, mi pedig folyamatosan informáljuk őt a szálláshely aktuális akcióiról, egészen az új foglalásáig.
Legtöbb partnerünk bizakodik a december 11-i nyitásban, és csak addig zárolták a kapacitásokat. Sokuk üzemszünetet jelentett be erre a hónapra, üzleti utazóik nincsenek. Sajnos vannak pesszimistábbak is, akik már csak az áprilisi visszatérésben gondolkodnak. Ők kivárnak, új foglalásokat – átmenetileg – nem vesznek fel, igaz még a bent lévő állomány visszamondását sem kezdték meg. Mi nagyon bízunk abban, hogy a járványhelyzet alakulása lehetővé teszi az újranyitást legalább az ünnepi időszakra. Több szállodának ez a túlélést jelentené.

Van, aki támogatásokkal élne

A nagy szállodaláncok – főleg Budapesten – a megcsappant forgalom miatt csak néhány egységet tartanak nyitva, a megmaradt munkaerőt csökkentett munkaidőben foglalkoztatják, a beérkező és a már meglévő foglalásokat a nyitva tartó egységekbe irányítják át. Több szállodalánc, akik hozzájutottak állami és / vagy EU-s támogatáshoz, a bezárt szállodákban jelentős felújításokat végez. Így talán nem olyan fájdalmas nekik a forgalomcsökkenés, sőt a nyitás után a magasabb színvonalú szolgáltatásokkal még profitálhatnak is majd a meggyengült vállalkozásokkal teli piacon.

Flesch Tamás az MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) leköszönő elnöke nyilatkozta tavasszal, hogy

„mindenki látja, hogy rövid távon mi várható, hiszen nem várható semmi, nullára fagyott le a szektor bevétele, de kevesebb szó esik arról, hogy mi történik majd az indulásnál.

Hiszen a bezárás is drága, de az újra nyitás még drágább lesz.” A magyar turisztikai szektor a GDP 12-13 százalékát adja, több mint 400 ezer munkavállaló dolgozik benne, ami a családtagokkal együtt egymillió embert jelent. Fontos exportbevételt is jelent, hiszen a külföldre utazó magyarok 7-800 milliárd forintot költenek el, míg a beutazó külföldi turisták ennek csaknem háromszorosát nálunk.

A 2020-as adatok ezt biztos jóval alulmúlják.

A munkaerő-megtartó intézkedések – májustól az állam három hónapra a szektorban dolgozók fizetését kiegészítette, hogy ne kelljen a szakképzett munkaerőt elküldeni – a nyitva tartó szálláshelyeknél még ideig-óráig megtartotta az ágazatban a dolgozókat. Azonban ez a támogatás sem volt túl bőkezű. Összegszerűen a három hónapra igénybe vehető álláskeresési járadéknak (kb. a 168e Ft / hó minimálbér 50%-a) felelt meg. Ha a cég megtartotta a dolgozóit, akkor viszont garantálnia kellett, hogy három hónapig nem mond föl ezeknek az alkalmazottaknak, és a járulékokat is be kellett utánuk fizetni.

Sok vállalkozás bevételek hiányában ezt nem tudta vállalni. Ezen felül az állam – bár március 16-tól már korlátozták a beutazást – március második felére és áprilisra egyáltalán nem adott támogatást, holott Csehországban és Ausztriában már április közepétől megindult a gyorssegélyek és támogatások kifizetése. Augusztusban ez a soványka segítség is lejárt, így a jelenleg még foglalkoztatottak is részmunkaidőben (2-3-4 órás) tarthatták meg az állásukat. A most megújított állami ígéret – az állam elengedi a dolgozók járulékait, a fizetésük felét kifizeti a kérvényező vállalkozásuknak – a gyakorlatban a csökkentett munkaidők miatt a munkavállalóknak havi 15-20 ezer Ft-ot jelent. A turisztikai szolgáltatások és attrakciók szünetelése (transfer, taxi, városnézések, kulturális programok, BP-kártya) miatt kiesett egyéb bevételeiket és a szektorban megszokott borravalót nem helyettesíti.


A munkaerő-megtartó intézkedések – májustól az állam három hónapra a szektorban dolgozók fizetését kiegészítette, hogy ne kelljen a szakképzett munkaerőt elküldeni – a nyitva tartó szálláshelyeknél még ideig-óráig megtartotta az ágazatban a dolgozókat. Azonban ez a támogatás sem volt túl bőkezű. Összegszerűen a három hónapra igénybe vehető álláskeresési járadéknak (kb. a 168e Ft / hó minimálbér 50%-a) felelt meg. Ha a cég megtartotta a dolgozóit, akkor viszont garantálnia kellett, hogy három hónapig nem mond föl ezeknek az alkalmazottaknak, és a járulékokat is be kellett utánuk fizetni.

Sok vállalkozás bevételek hiányában ezt nem tudta vállalni. Ezen felül az állam – bár március 16-tól már korlátozták a beutazást – március második felére és áprilisra egyáltalán nem adott támogatást, holott Csehországban és Ausztriában már április közepétől megindult a gyorssegélyek és támogatások kifizetése. Augusztusban ez a soványka segítség is lejárt, így a jelenleg még foglalkoztatottak is részmunkaidőben (2-3-4 órás) tarthatták meg az állásukat. A most megújított állami ígéret – az állam elengedi a dolgozók járulékait, a fizetésük felét kifizeti a kérvényező vállalkozásuknak – a gyakorlatban a csökkentett munkaidők miatt a munkavállalóknak havi 15-20 ezer Ft-ot jelent. A turisztikai szolgáltatások és attrakciók szünetelése (transfer, taxi, városnézések, kulturális programok, BP-kártya) miatt kiesett egyéb bevételeiket és a szektorban megszokott borravalót nem helyettesíti.

Ráadásul a szezonalitás miatt a vállalkozások, és a dolgozók a tavasztól őszig tartó főszezonban sok helyen nem tudták megkeresni azt a tartalékot, amivel a téli, gyengébb forgalmú hónapokat átvészelhetik.

A szállodáknak adott Idegenforgalmi Adó-mentesség sem igazi segítség, hiszen ahol nincs bevétel, ott nincs adó sem. Viszont a főszezonban emiatt a vidéki önkormányzatok elestek egy komoly bevételi forrásuktól.

A másik segítség, hogy az állam megtéríti a 30 napos időszakra szóló, a rendelet bejelentése előtt már beérkezett és a rendelkezések miatt visszamondott foglalások összegének 80%-át. Ez a vidéki wellness-szállókon úgy-ahogy segíthet. A budapesti szálláshelyeknek azonban ez sem jelent komoly támogatást, hiszen a benn lévő foglalási állomány a szeptemberben meghirdetett határzár miatt minimális. Az európai helyzetet tekintve arra sincs reális esély, hogy a máskor prosperáló adventi és szilveszteri időszakra feloldják a rendelkezéseket, így a januári-februári holtszezonra a szállodák teljesen kivéreztetve készülhetnek, ami további leépítéseket sejtet.

Néhány budapesti szálloda túlélési stratégiája, hogy home office-nak, irodának is bérbe adja a szobáit, sőt a budai Hotel Charles sajátos albérleti konstrukcióval igyekszik átvészelni ezt az időszakot. Szombati Károly tulajdonost kérdeztük.

Hogy működik ez a rendszer?

Szállodánkban nem hagyományos szállodai szobák, hanem kis apartmanok vannak, melyek az átlagos szállodai szobáknál nagyobbak (28-40 nm), és rendelkeznek felszerelt konyhával is, így hosszú távú bérlésre is alkalmasak. A szobáinkat szolgáltatások nélkül vagy szokásos szállodai szolgáltatásokkal (takarítás, reggeli, étterem, parkolás) is igénybe lehet venni, így

budapesti viszonylatban átlagos bérleti díjért, akár egy hónapra, de hosszabb távra is tudunk színvonalas lakásokat kínálni.

Kialakítottunk egy mosó-helyiséget is, itt bérleti díjért a mosógépet is használhatják a beköltöző lakók.

Meddig húzódhat el ez a válság a turizmusban?

Nem tudom sajnos megmondani, meddig tart ez a helyzet, mi jelenleg április-májusig gondolkozunk ebben a konstrukcióban, reméljük, utána lassan helyreáll a normális élet.

Forrás: magyarkonyhaonline.hu