Csak nyolcig van “élet”, fiúk…

Csak nyolcig van “élet”, fiúk…
Megosztom
  •  
  •  
  •  

Találtuk, megosztjuk, azzal a kiegészítéssel, hogy mindennek köszönhetően a taxisok munkája is jócskán megcsappant, lassan lasszóval kell utast fogni. De hát ez (sem) érdekel senkit.

“A lenti, neten talált írást még egy csomó mindennel kiegészíthetnénk. Azzal, hogy a nyitókép, ami a neten is kering, csak részben valós, mert ez nem fővárosi metró, hanem valamely külföldi ország járata. A boltokban viszont tényleg tömeg van, és bár az emberek jó része vinnyog, mint a szopós malac, hogy nyomor van, mind megszállottan vásárol. Mintha kötelező lenne. Reggel, délben és este is.

De mindegy. Ellenzéki kampányra jó ez a kép is, a sok birka megeszi. Azzal, hogy a másfél méter olyan az embereknél, mint a férfiak 20 centije – amit ők annak akarnak tudni, arra ráfogják, hogy annyi is- senki nem foglalkozik. Állj, ahogy akarsz, prüszkölj, ahogy akarsz, nyomakodj, ahogy akarsz. Hiába a felfestés a boltokban, néznek az egymás nyakában lihegők sértetten, mit akarsz te másfél métert. Ha pedig szólni mersz, felkoncolnak.

A plázákban sem jobb a helyzet, hiába “csak elviteles” a kajálda, tömött sorokban várják a sorra kerülést, mert főzni otthon ma már nem trendi. Az csak tavasszal volt menő, lehetett posztolni a felhalmozott lisztből és élesztőből kreált nyomi kenyereket instára, megfelelő hashtaggel.

Hogy miért nem elég az agyhalott bulibagázs korlátozása az olyan helyek zárva tartásával, ahol ezek a lények imádnak betépve, egymás nyakába okádva vegetálni, és miért nem lehet hagyni, hogy a cukrászdába beülve együnk egy sütit, egy kávézóban, egymástól másfél méterre, vagy a teraszon megigyunk egy kávét, vagy elvigyük a párunkat egy ünnepi ebédre, valamilyen szép alkalomból. Egymás kezét fogva, de a többiektől tisztes távolban, fertőtlenített asztalnál. Mert nem értjük, mitől fertőz jobban ez a fránya vírus a tiszta étteremben, mint a mocskos és zsúfolt plázában vagy boltban.

Mondhatnánk, hogy az emberek agressziója az egekbe csapott, egymást anyázzák boltban, buszon, taxiban, mindenhol, annak függvényében, hogy éppen rettegik vagy tagadják a vírust. Ezt tetézik a logikátlan intézkedések, a béka segge alattian szar kormányzati kommunikáció. Mi pedig közben szépen és lassan éhen halunk, már ha megéljük az éhhalált, és nem gyilkol le valamelyik covid-zombi, ha rászólunk, hogy ne szuszogjon a kassza sorban a nyakunkba.”

“Abszurdisztán hétköznapjai.

Nem nyithatnak az éttermek, az egyéb vendéglátóhelyek, még korlátozott számú vendég fogadásával sem.

Ugyanakkor a kaszinók és pókertermek változatlanul üzemelhetnek. A pókertermekben a “gamblerek” 10 személyes asztalokat ülnek körbe, egymástól 50cm távolságra. 6-8 asztalon folyik egymás kifosztása. Egy szék sincs üresen. 60-80 fő. Minden nap.

Ezzel szemben egy étteremben, átlag 4 fő foglalna el egy asztalt, ha engednék. Egymástól akár másfél méter távolságra, vagy ha mégsem, akkor egy paravánnal elválasztva.

Ha utazom, ha vásárolok vagy az utcán közlekedek, maszk viselésére köteleznek. Elfogadom. Ugyanakkor ha egy motorozáshoz használt maszkot hordok, kiküld a biztonsági őr, mert “normális” maszk kell.Mi a normális? Egy olcsó anyagból készült Mikiegér mintás arctakaró, megteszi? Igen! Egy harmincszor felvett, igazából egyszeri (!!) használatra kitalált orvosi maszk is megfelel? Hát hogyne! Nem számít, hogy tiszta retek, nem számít, hogy szakadt, agyonhasznált, ki van bolyhosodva, a kutya rávizelt… A lényeg, hogy maszknak hívjuk.

A vásárláskor betartatják a másfél méter távolságot, de a metrón, buszon, villamoson egymáshoz dörgölőzve kell utaznunk. Nincs parkolási díj, arra ösztönözve, hogy lehetőség szerint, ne használjuk a tömegközlekedést. De lehetetlen akadályokkal teletűzdelik a várost, hogy haladni ne tudjunk. Mindeközben környezetkímélésre hivatkozva biciklisávokat hoznak létre. Emellett drasztikus sebességkorlátozásokon törik a fejüket, amivel még inkább várható a zsúfoltság az utakon.

Este 8 órában határozzák meg a “nap” végét, ezért 19:00 után, megkezdődik az össznépi ámokfutás. Türelmetlenül, szülőket emlegetve, öklüket rázva, eltorzult ábrázatú emberek, kipattannak az autókból, vagy ráhúzzák a másikra, gyorsítva vagy épp lassítva, regulázzák egymást. Pirosokon áthajtva, nem törődve a szabályokkal száguldoznak, hogy idejében hazaérjenek vagy mert úgy gondolják, már nekik is mindent szabad.

21:00 után viszont, elnéptelenednek az utcák. Üresek a terek. A közterület-felügyelők hordákba verődve felügyelik a semmit. Üresek az utak is. Tízpercenként halad egy autó, már semmi ok a sietségre. A rend derék őrei ekkor vonulnak ki a néptelen utakra és traffipaxal vadásszák az árnyakat.Teljes káosz, megfejthetetlen logika.”