Egy méltatlanul alulértékelt gyöngyszem

Egy méltatlanul alulértékelt gyöngyszem
Megosztom

Igaz, Danny DeVito már nem filmszűzként vágott bele a nagy kalandba, hiszen többek között az 1975-ös Száll a kakukk fészkére és a Starsky és Hutch filmekben már bontogatta oroszlánkörmeit a kis növésű óriás. Danny maga a humor és a mimika, amit zseniálisan alkalmaz minden helyzetben. Nem szégyenlős, és apró termete ellenére, ha játszik, minden szem rá tapad, hiszen játszik, igen szívesen írnám csupa nagybetűvel, hogy játszik. Lubickol minden szerepében, és itt is elkáprázat minket fanyar és ironikus, de mindig célba találó humorával. Al Aidekman és Glenn Gordon Caron írták a forgatókönyvet, könyveket, és tényleg betalált. Minden karakter ütős és jól eltalált. James Burrows, Jeff Chambers és maga Danny DeVito rendezte a sorozat epizódjait, hihetetlen precizitással és odafigyeléssel. A szereplők Judd Hirsch, Jeff Conaway, maga Danny DeVito, Andy Kaufmann, a provokátor, aki megbotránkoztató fellépéseivel, szerepléseivel hívta fel magára a figyelmet. Gyakran átverte a közönséget, hihetetlenül megosztó személyiség volt, ám egyben zseniális újító, és fanyar, “humortalan” humorával rengetegen imádták.

Mi is a fősodrás?

Egy méltatlanul alulértékelt gyöngyszem.

Egy Taxiállomás volt a fő helyszín, úgymond kinti képeket, helyszíneket csak nagyon ritkán jelenített meg… A Taxisok mindennapjait mutatja be, életükbe enged bepillantást, humorosan, néhol drámai elemekkel megtűzdelve, de mindig mély mondanivalót közvetítve. A csapat főnöke, a fuvarszervező és irányító, Louie De Palma (Danny DeVito), aki a ketrecéből osztogatja egész nap logikus és illogikus parancsait, utasításait. Néha utálják, néha (ritkán) imádják, néha csak elviselik. Itt élik mindennapjaikat, apró kis cselszövések, titkok, szerelmek, szakítások, tragédiák és óriási örömök közepette. A tér nem óriási, de mégis mindenre kiterjedő…

Jó a balansz a szereplők között…

Egy igazi, hamisítatlan amerikai sitcom, ami szívet-lelket melengető egyszerűséggel nevettet meg minden epizódban, és szinte észrevétlenül szurkolunk és kedveljük meg a karaktereket. Óriási nevek vannak még a felsoroltakon kívül, mint például Ignatowski (Christopher Lloyd), aki mindig mindenbe beleavatkozik, és Tony Banta (Tony Danza) a fő csajozós, aki többször is felkavarja az amúgy sem nyugodt Taxiállomás mindennapjait. Nálam hatalmas kedvenc! Igaz, nem robbannak fel univerzumok, nem mentik meg benne a Földet, nincsenek szuperhősök, de mégis….

A mai kor emberének már kicsit furcsa, de csak emberek vannak benne, akik szeretnek, gyűlölnek és éreznek… Emberek, akik mindennapi problémáikat (amik nekünk is vannak) kiterítik, előadják és közösen megoldják. Így vagy úgy, de többnyire sikerrel. Ezért szerethető számomra, mert azért talán még mi is emberek vagyunk, ebben a felgyorsult és eltorzult világban is. Elveszve a hipertérben az érzéseinkkel…

Egy emberi sorozat egy emberibb korból… Talán az utolsó mohikán!

Kedvenc fotelemből néztem végig, és végig mosolyogtam közben… Mint egy ember.

Forrás: mafab.hu